A Rédics – Zalaegerszeg vonal Berzsenyi Dániel u. és MÉH telep között, a Páterdombi iparvágányra helyezése  430 m új építésű pálya és 2070 m helyben átépülő vasúti pálya építése szükséges.

Az iparvágány nyomvonala:

Zalaegerszeg-paterdombi-iparvagany

Képek a meglévő Iparvágányról:

Páterdombi Iparvágány

Fenyő utca – a Baráth Ferenc u. irányába

Páterdombi Iparvágány

Fenyő utca – a Baráth Ferenc u. irányába

DSC08576

Gyalogos átkelő a Pipa hegyi út és a Baross Gábor u. között

Páterdombi Iparvágány

Közúti átkelő a Juhász Gyula u. -nál

Páterdombi Iparvágány

MÉH Telep

 Előzmények:

A vasúti forgalom Páterdombi Iparvágányra való helyezés, hálózati projektként a RING közúti körgyűrű részeként 2016 és 2019 közötti megvalósítással szerepel. 2014-es Zalaegerszeg Integrált Településfejlesztési Stratégiájában.

forrás: www.vasutallamosak.hu

forrás: www.vasutallamosak.hu, az IMCS megépítésével lehetőség nyílik az állomás előtti terület korabeli, zöldebb parkosabb átalakítására a bicikliút összekötésére.

Zalaegerszeg Városa a fejlesztési koncepcióban elkötelezte magát, hogy fejleszti az elővárosi közlekedését, melynek része egy Intermodális Közlekedési Központ, továbbiakban IMCS létestésítése is. A projekt kiterjed a buszpályaudvar és a vasútállomás közös elhelyezésére, így komfortossá teszi az utazást, megkönnyíti az átszállást. A FŐMTERV Zrt. készített 2015.-ben tanulmányt.

A blogbejegyzés a messzebbről érkezőkről, és a tovább utazókról szól. Úgy gondolom, a város távolsági tömegközlekedésének javítása érdekében érdemes a vasutat fejleszteni. Zalaegerszegen jelenleg kevesen használják a kötött pályát, vasútról-vasútra átszálló utas nem sok akad, a Zalai Megyeszékhely nem jelentős vasúti csomópont. Véleményem szerint egy gazdaságosan működő IMCS-hez a vasúti hálózat fejlesztésére van szükség. Jelentős utasszám hatékonnyá, gazdaságossá teheti a közlekedési csomópont létrehozását. Az IMCS-t véleményem szerint Nekeresden kellene felépíteni, mégpedig azért, mert a jövőben itt érinthetné a legtöbb utas a csomópontot pl: (17),23,25 vonalakat, tény hogy ezzel az IMCS a belvárostól messzebbre kerül . Az Olai telepítés számos szempontból is előrelépés, ám optimista: Azt feltételezi, hogy a Nemzetközi személyvonat forgalom fejlődni fog, a vonatok fordítás nélkül továbbhaladhatnak, sajnos azonban a jelenlegi helyzet az, hogy mindössze csupán egy pár Ljubljanába tartó vonat van közlekedik tovább. Amennyiben nem lesz IMCS, helyben maradt a vasútállomás, akkor az elavult állapot konzerválja a Páterdomb elszigeteltségét.  A város belső vasúti problémáinak részletes boncolgatása nem része ennek a bejegyzésnek, ugorjunk hát a meglévő, kapcsolódó vonalak áttekintésére:

Budapest - Gellért hegy

Click and View my closer photo from the bridge

Budapestre a 2000-es évek elején felújítotott 25-ös vonalon, ezt követően a 20-as számú  vonalon, végül a 30a vonalon haladva juthatunk el 3 óra körüli legrövidebb menetidővel számolva. A szűk keresztmetszet a Boba – Székesfehérvár, 20-as számú vonal jelenti, mely jelenleg lassú, és elavult. A menetrend szerint a vonat átlagsebessége a megállókkal 74 km/h. A NIF Zrt. honlapja alapján a felújításra 2010-re kiviteli tervek készültek, a vonal fejlesztésére. Sajnos a Herend – Ajka szakasz az átépítés után is csak 80 km/h sebességű lesz, így a potenciális utasok a gyorsabb eljutás érdekében továbbra is az autót vagy az autóbuszt választhatják nagyobb tömegek vélhetően továbbra se váltanak vasútra ilyen kis léptékű fejlesztés hatására. Az alábbi, térképen látható, hogy a vonalvezetés Városlődnél közel sem XXI. századi,  a nyomvonal korrekcióra szorul, addig is minden alkalommal  pl. az Ajkára, Szombathelyre, Sárvárra, Zalaegerszegre, Mariborba, Ljubljanába tartó utasok fizethetik a plusz kilométereket és perceket. A 2013.-as Közlekedési Fejlesztési Stratégia a Budapest – Zalaegerszeg a vonalon kis potenciált, és alacsony vasúti jelenlétet lát. Talán Nyugat-Európa, Graz, Triest felé kiépíthető közvetlen vasúti kapcsolat, kitörési pontot jelenthetne Zalaegerszeg és a környék jelenlegi kis potenciáljából.

20-as-vonal-varoslodi-kitero

pokaszepetk-budafok

A 23-as sz. Rédics – Zalaegerszeg vonalon még jelenleg is van fa teherforgalom “forrás: index fórum“. A vonal leromlott állapotban van, a közelmúltban megélt egy jelentős járatritkítást, a személyforgalom átlagsebessége a megállókkal 41 km/h. Ideális esetben meghosszabbítják a vonalat Lendva, Csáktornya, Varasd irányába és felújítják legalább 80 km/h átl. sebességig. Elővárosi közlekedésként, Lenti és a határon átnyúló kapcsolatok létrejöttével bízom benne fenntarthatóvá válik a vonal. A II. Világháború után felszámolt vonalszakasz újbóli összekötését 2007.-ben a szombathelyi Vasútterv Tervező kkt. megvalósulási tanulmányban vizsgálta.

Lendva

A 17-es sz vonalon. Zalaszentivánt elkerülő deltavágányt építésével lehetne Zalaegerszegről közvetlenül Szombathelyt és Sopront elérni. 2015.-ben az Utiber hatástanulmányt készített, a delta segítségével 10 perces menetidő megtakarítással számolnak Szombathelyre. A 23-as és a 17-es vasútvonal között Sárhida és Pölöske vonalában új vasúti összeköttetés kiépítése prosperáló lenne. Zalaegerszeg és Nagykanisza városának, ilyen irányú törekvésről, tervekről nincs tudomásom, pedig így Nagykanizsa, Kaposvár, Pécs válna gyorsabban elérhetővé. Mielőtt azt állítanánk, hogy ez egy drága megoldás, gondoljunk bele hosszútávon a Sárhida Pölöske összeköttetés létesítése a 23-as szakaszon a két jelentős utasforgalmat garantáltan nem hozó állomás (Kisbucsa, Alsónemesapáti) megszüntethetővé válna. A tervezett vonalszakasz rövidebb lenne a meglévőnél, ezzel hosszútávon csökkentené az üzemeltetési költségeket, a tervezett IMCS forgalma növekedhetne. Lásd az elképzelésem az alábbi képre kattintva, a térképen.

zalaegerszeg-kornyezete-vasutvonalak

A képre kattintva letölthető a teljes térkép